ÜLTETEK
Lejöttem a Földre, anyám méhében kelt bölcsőmbe.
Nem volt semmim, nem rendelkeztem semmivel.
Bölcsőmet elfoglalva, sírni kezdtem, hogy felismerjenek.
Teltek az évek. Felnőttem jóban és rosszban.
Sírtam és nevettem.
Vidámsággal és szomorúsággal,
Napsütésben és felhőben, botladoztam, de felnőttem.
Köszönöm nektek, akik a szeretettel őriztetek.
Köszönöm nektek a türelmet, a megértést,
A jó és a rossz szót egyaránt.
Köszönök mindent veletek-nektek itt a Földön,
És az Égben egyaránt.
Most én-itt-vagyok,
Egy talpalatnyi föld a hazám, az otthonom, és ültetek.
Felfedeztem a szeretetet magamban.
És ültetek.
Szeretetet, szeretettel ültetek.
Odafigyelek.
Csak arra figyelek, amit most teszek.
Ültetek.
Nincs hazám, nincs házam, nincs földem, nincs kerítésem,
Egy talpalatnyi föld, ahová lépek.
Mindég tovább lépek, és ültetek. Láthatjátok, hogy ültetek.
Nézhetitek, érthetitek, kérhetitek, itt vagyok, és ültetek.
Megmutatom, megtanítom, velem-veled vagyok.
Ültetek. Nézheted, megtanulhatod.
Megtanítom, megmutatom, átadom, miközben tovább ültetek.
Csak ültetek. Megyek a talpalatnyi földemen.
Bejárom a talpalatnyi földemet, és csak ültetek. Mosolygok, és ültetek.
Nem nézek hátra, nem nézek előre,
Csak megyek a talpalatnyi földemen, mosolygok, lépkedek, és ültetek.
Csak ültetek.
Láthatod, kaphatod, tanulhatod, ha akarod.
Mutatom, adom, mert én ezt ingyen kaphatom.
Eltanulhatod, ha akarod.
Én csak énekelek, vidám vagyok, szeretek, vagyok-aki-vagyok, és a talpalatnyi földemen csak ültetek neked-nekem-nekünk.
Megtanulhatod. Kérheted, és megtaníthatom.
Megtanítom. Veled vagyok, velem vagyok, velünk vagyok.
Vagyok.
Az vagyok, aki vagyok.
Most, itt vagyok, a talpalatnyi földemen. Megyek tovább, táncolok, és éneklek, boldog vagyok és szeretek a talpalatnyi földemen.
Szeretlek-szeretsz-szeretünk.
A talpalatnyi földünkön, kéz a kézben, tánclépésben a végtelenben.
2005. nov. 05. ké
KI VAGYOK?
Olyanná válok, amilyen valójában vagyok.
Folyton változó. Itt-ott felbukkanó, öröktől fogva állandó és folytonosan változó.
Örök szín vagyok, szín vagyok, mely folyton változó. De vagyok.
Éppen most is itt vagyok, úgy ahogy vagyok, felismerem a mostani énemet.
Felismerem magamban, a mostani énemben, az örökös énemet.
Ön – saját magamat.
Változóan EGY vagyok. Élhetek, vagy halhatok, egy vagyok.
Mindég és örökösen változó. Vibráló és cikázó, adni tudó,
Szétosztásra váró, szétosztanivaló.
A saját szeretetem vagyok.
2004. szept. 22. ké
