2009. márc. 24. – Pál Ferenc előadásából idézetek.
Apa – téma - férfiaknak
… az apa – témához nem a fejemben jutok el, az édeskevés, hanem itt. Itt. (szívben). Ilyen volt nekem két évesen, négy évesen, hat évesen, nyolc évesen, tizenhárom évesen. Hogy mit éltem át, mit nem élhettem át, hú, mitől rettegek, hogy még egyszer át kell élnem, mit élek át újból és újból – tekintélyes személyekkel való találkozáskor, vagy mit tudom én…
Eljutok a sebzett gyerekig. Nem lehet kihagyni ahhoz, hogy egy férfinek önazonossága, önbecsülése legyen, a sebzett kisfiún keresztül vezet az út. Nem lehet kikerülni. Én legalábbis ilyen utat nem ismerek. Bárki nyugodtan próbálja meg, én nem ismerem azt az utat, ahol a sebzett kisfiút ki lehet hagyni. És aztán, amikor megtanultuk a sebzett kisfiút szeretni – na de a sebzett kisfiút ki tudja szeretni? Az APA. Ezért kell először az apa-témát elővenni. Hogy amikor a sebzett kisfiú előjön, kéznél legyen már egy legalább, legalább valamennyire azt a sebzett kisfiút szeretni tudó APA. Itt bent. Nem kint. Nem kell rohanni valakihez. Itt bent. Itt. Ezt az apát már elevenné kell addigra tennem. Különben, hát rátalálok a sebzett kisfiúra, és beleszaladok egy nő karjaiba. Na, akkor sehol se tartok. A legtöbb férfi, amikor eljut a sebzett kisfiúig, rohan egy nőhöz.
Ó, hát elmenekültél.
…
Vannak olyan archaikus népek, … egy indián népről olvastam nem olyan régen, hogy amikor a férfi először rátalált a saját spermájára, ah, akkor tudjátok mi történik ebben az archaikus törzsben? Az történt, hogy az illető a kezében hozza, és megmutatja a többi férfinek.
Hm, mért derültök ezen?
Hát, a mi kultúránktól ez teljesen idegen.
De föltenném a kérdést, hogy miközben ezt a férfivá avatásnak a természetes gesztusát megmosolyogjuk, vagy hüledezve látjuk – szerintetek természetesebb a viszonyunk a szexualitáshoz?
Na hát itt rogyok össze, ha valaki azt mondja, hogy igen.
Ugye, ezt nem, ilyent nem, ez tabu, ondó? ő, a… azt nem! És közbe meg (fütyül)…
És mi történik, ahogy írja le az író, ez egy szép mondat volt, természetesen ezt az archaikus törzset már meglátogatta a misszionárius atya, és amikor a misszionárius atya találkozott ezzel a barbár szokással, ’természetesen nagyon kultúráltan’, jól leszidta, jól megbüntette, jólmeg jólmeg, ahelyett, hogy gondolkodott volna róla. Mi is történik itt?
Hol tartottam? A sebzett kisfiúnál. A sebzett kisfiút, a bennem lévő APA tudja mindig szeretni, különben, - ja, Karl Gustav mit mondott, azt mondta, ha egy férfi, amikor eljut valami mély sebig, és nem egy nő karjaiba rohan, többet ér száz év terápiánál. Amikor egy férfi eljut egy mély sebig, menjen föl a hegy tetejére, sírjon, zokogjon, fázzon, fáradjon, pusztuljon bele! És jöjjön le! Így. Nem mindig ölelő női karokba. Akkor a férfi-téma soha nincs megoldva. Akkor rohansz vissza csecsemőbe: jaj szeretet, puszi puszi… ez tök jó ha van, főleg nektek. Élvezzétek két kapura, de hát, no de ettől a férfi önbecsülés, hogy jön meg? Megjön ettől? Hát énszerintem nem jön meg. És a nők előbb utóbb azt mondják, hol van egy férfi? Nem macsó, nem önző, hivatal, powerman, nem egy fölfújt ÉN, hanem férfi. Innentől odáig. Ritka.
…….
…ezért volt fontos megnézni, milyen az elég jó apa. Milyen? Milyen az elég jó apa? Mit kapunk az apa-képtől? Azért, hogy egyáltalán, amikor eljutunk a sérült kis fickóig, akkor ott, legalább valami sejtésünk legyen, hogy mit kéne vele csinálni? Egy elég jó apa, mit csinálna azzal a sérült kis fickóval? Nem pofozná föl, hát nem rúgna bele, nem kezdene el okoskodni, nem mondaná, hogy hát ez semmi - ha én beszélnék a munkahelyi nehézségekről?!?! Abba dögölnél bele. Mi, ez mi? – szóval, kell akkor már az APA, a sebzett kis fickó előjön, nárciuszon – azt úgy lehet sajnálni!
Az egész Simpson család, az zseniális. … az a fiú, az keresi az APÁT. Minden epizód erről szól. Apa meg nincs. Hát, mert az az ürge az olyan? … az írók egy-egy ilyen fénysugarat megcsillantanak egy-egy epizódban. …
Szóval, a harmadik lépés, hogy végre akkor már apa – kisfiú – férfi. És az a férfi, akkor már kezd, és tud férfiként létezni. Hordozza magában az apát, hordozza magában a kisfiút, de férfiként tud létezni. Hogy ez mit jelent, erről 5 pont:
Ütős lesz.
Ez az 5 pont, ezek a mondatok, valamit nagyon a mélységekből hoz, amiről Richard R. azt mondja, hogy ha nincsen mitológia - jön a patológia.
Mi ezt biztos nem így fogalmaznánk. Azt mondanánk talán, hogy ha a spirituális mélységekig nem jutunk el, hááát, nehezen tudunk úgy EGYEK lenni, egészségesek.
Nézzük az 5 pontot:
Segítségünkre lesz még Daniel Gottried. Róla azt kell tudni, hogy ő egy nagypapa. Fiatal felnőtt korában, egy közúti baleset során teljességgel megbénult. Megbénult a keze, és megbénult a lába. Évtizedek óta egy tolókocsiban él, és megszületett a kis unokája. Az egyszem kis unokájáról 2 éves korában kiderült, hogy autista. Azonban ez a nagypapa, amikor megszületett a kis unokája, úgy döntött, hogy leveleket fog neki írni. Mert hogy az igazi nagypapa, az élet bölcsességéből valamit átad az unokájának. Amikor két évesen kiderült, hogy a kis unokája autista, akkor rettenetesen összetört, és azon gondolkozott, hogy van-e értelme tovább folytatni a levelek írását? – és úgy döntött, hogy van. Ezért aztán megírt a kis unokájának sok-sok levelet.
5 pont. Föl fogok olvasni belőle 6 levelet.
A levelek kb másfél oldal hosszúak, igyekeztem úgy kiválasztani, hogy passzoljanak a pontokhoz. (Ez szép teljesítmény tőlem ugye?)
Na most hát. Miről fogunk beszélni? A beavatásról.
Hogy mit jelent, hogy egy férfi – beavatást nyert a férfi létbe. Elmondtuk, hogy hogyan. Apa téma – kisfiú téma – férfi téma. BEAVATÓDÁS.
…….
…a beavatás általában fájdalommal jár. Dolga is neki. Kell is, hogy fájjon. Azért, hogy a férfi lét, és a férfi erő a helyére tudjon kerülni. Különben – ha nem fáj, akkor a férfi okoz fájdalmat másoknak. Ha nem tudja, mit jelent az, hogy fáj, akkor másoknak okoz fájdalmat. Ezért aztán a beavatásnak sajátosan fájnia kell. Itt én most nem valami brutális dolgokra gondolok.
…….
…(a stadionban személyes élménye – egy ismeretlen edzőtől) Feri, már megtanultál győzni, de valamit nem tanultál meg. Mindezt megköszönni másoknak. Neked ott a dobogó tetején, meg kellett volna köszönni mindazoknak, akik ott vannak. És te nem tettél semmi ilyent. Te fölálltál a dobogó tetejére, nyakadba akasztották az érmet, és te onnan lejöttél. (krrrr, életem legszebb napját tönkre teszi)
Na ez egy beavatás élmény! Igazi beavatás élmény. Férfinak, férfitől krrrr. Teljességgel a lényegre tapintott egyébként, mert zavarban voltam ott fönt.
Ennek a férfinak én életem végéig roppant hálás vagyok. Beavatott engem valamibe.
……..
A folytatást meg lehet hallgatni:
http://www.palferi.hu/2008-2009
2009. 03. 24 –i előadás
