„Inkább élek, mint megélek.
Az élet alapvetően jó.
Hozd el nekem mind azt, ami az élet, és elviszem neked mind azt, ami én vagyok.
Az igazságérzet elzár minket a megértéstől.
Amikor úgy gondolom, hogy igazam van valamiben, akkor nem tudok nekiállni, hogy megértsem, miért képviselsz az enyémtől eltérő álláspontot, vagy miként lehet fenntartani valamilyen állapotot. Elvesztem az együttérzésemet azon emberek iránt, akik létrehozták az igazságérzetemet, sértő helyzetet. Ha elvesztem, az együttérzésemet, azzal elvesztem azt a képességemet is, hogy bármilyen igazán hatékony változást hozzak létre a jobb helyzet érdekében.
Mert senki sem szereti, ha hibáztatják.
Az igazi mesterek nem ítélkeznek, és nem ítélnek el. Nekilátnak a világuk külső körülményeinek a megváltoztatásához anélkül, hogy elítélnék azt.
A mesterek nem ítélkeznek vagy marasztalnak el soha semmit, hanem egyszerűen igyekeznek kifejezni önmaguk egy részét, amivel lehetővé válik a külső körülmények módosítása.”
